A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR)

A Magyar Képesítési Keretrendszer Magyarország nemzeti képesítési keretrendszere, amelyben a hazai képesítések szerepelnek a közneveléstől a szakképzésen és a felnőttképzésen át a felsőoktatásig.

A nyolcszintű rendszer megmutatja, hogy mit tud, illetve mit lesz képes elvégezni egy bizonyítvány, oklevél vagy tanúsítvány birtokosa, továbbá milyen attitűdökkel rendelkezik, mekkora önállósággal és felelősségvállalással képes végrehajtani különféle műveleteket. Az MKKR hasznos iránytű a karrierválasztásban és a tanulmányok megtervezésében, a munkaadókat pedig a hatékony munkaerő-toborzásban támogatja.

A magyarországi képesítések érthetőbbé és összehasonlíthatóvá válnak szintjük meghatározásával és tanulási eredményeken alapuló megközelítésével, leírásával.

• Összefoglalja a különféle végzettségek tartalmát, és egyértelműen meghatározza a magyar képesítések rendszerében betöltött helyüket, így megkönnyítve a munkaerőpiaci tájékozódást.
• Rendszere felöleli a köznevelést, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést, ezáltal átláthatóvá teszi, hogy a képesítések hogyan támogatják az egyéni és szervezeti karrierépítést.
• Az oktatási és képzési szolgáltatóknak hatékony segítséget nyújt képzési programjaik megtervezésében, a jelentkezők tanulási eredményeinek azonosításában és beszámításában.
• Segíti a mobilitást, ugyanis a keretrendszerrel a külföldön megszerzett tudás és képesítés elhelyezhető a hazai képzési és munkaerőpiacon.
• A tanulási eredményekkel leírt képesítések hatékonyabbá teszik a pályaválasztási tanácsadást.

A képesítési keretrendszer elsődleges célja, hogy segítse az oktatási és képzési rendszeren belüli eligazodást. Áttekintést nyújt a hatóságok által hitelesített képesítésekről, ezáltal támogatja a tanulók és a munkavállalók foglalkoztathatóságát, határon átnyúló mobilitását és az egész életen át tartó tanulás lehetőségét.

A nemzeti képesítési keretrendszer láthatóvá teszi a képesítési rendszerben bejárható utakat. A képesítésekről szolgáltatott információk segítik az egyéneket és a munkaadókat a képesítések mögötti kompetenciák megértésében és a megfelelő tanulási út kiválasztásában, ezáltal a képesítési keretrendszer támogatja az egész életen át tartó tanulásban való részvételt és a foglalkoztathatóságot.

A képesítési keretrendszer támogatni képes a képesítési rendszereken belüli, illetve a formális és nem formális tanulási kontextus közötti átjárhatóságot is. Hozzá tud járulni ahhoz, hogy az élet különböző színterein - az oktatási-képzési rendszer különböző ágazataiban, a munka vagy akár a szabadidős tevékenységek során - megszerzett tanulási eredmények elismerhetők és érvényesíthetők legyenek.

A Magyar Képesítési Keretrendszer nem szabályozó eszköz, célja kizárólag a képesítés tartalmának és a magyar képesítési rendszer jobb kommunikációjának támogatása mind Magyarországon, mind Európában.

Az MKKR szintleíró jellemzőit a 1229/2012. (VII.6.) Korm. határozat tartalmazza. Az egyes képesítések szintjére vonatkozó információt az adott képesítést szabályozó jogszabály határozza meg.

Az oktatási rendszer négy alrendszerét külön jogszabályok határozzák meg. Ezek részletesebben az alábbiak:

KÖZNEVELÉS

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 57. § (4) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek, szakképesítésnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az erről szóló kormányrendelet alapján. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 45. § értelmében "Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány tartalmazza [...] annak tényét, hogy az érettségi bizonyítvány a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti 4. és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti 4. szintet tanúsít, a kiállításának keltét, továbbá a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatát, a vizsgabizottság elnökének és az igazgatónak az aláírását.

SZAKKÉPZÉS

A szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés. A szakmai oktatás magába foglalja egyrészt az alapszakma oktatását, másrészt a részszakmára felkészítő szakmai oktatást, amely a Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. tv. szabályozza.

A szakmai oktatásban résztvevők akkreditált vizsgaközpontban letett sikeres szakmai vizsga esetén államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget szereznek (technikumban technikusi oklevelet – MKKR 5-ös szint, szakképző iskolában szakmai bizonyítványt – MKKR 4-es szint).

A korábbi Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti szakképesítések MKKR szintjét az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében feltüntetett jegyzék 8. oszlopa tartalmazza. OKJ szerinti képesítések 2022. december 31-ig adhatók ki.

2020 szeptemberétől az iskolai rendszerben folyó szakmai oktatás technikumban és szakképző iskolában is államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget ad sikeres szakmai vizsga esetén. A 12/2020. (II.7.) Kormányrendelet 12. §. d) rendelkezik arról, hogy a képzési és kimeneti követelményekben kell meghatározni az Európai Képesítési Keretrendszer és a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjeinek megfelelő tanulási eredményalapú leírást. A 34. §. (2) alapján az oklevél és a szakmai bizonyítvány tartalmazza az EKKR és MKKR szintet, valamint a Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szint jelölését.

A Szakmajegyzékben szereplő szakmák elsajátítására kizárólag szakmai oktatás keretében van lehetőség. A Szakmajegyzéket a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szabályozza (utolsó módosítás: a 95/2021. (II.27.) Kormányrendelettel).

FELSŐOKTATÁS

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) értelmében a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendelettel szabályozza az oklevéllel tanúsított végzettség, szakképzettség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét.

A törvény 51. § (5) bekezdése kimondja, hogy „Az oklevél [...] tartalmazza [...] az oklevél által tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását".

A 139/2015 (VI.9.) kormányrendelet tartalmazza a szakirányú továbbképzés, a felsőoktatási szakképzések és a megszerezhető szakképzettségek, az alapképzések és alapképzésben szerezhető szakképzettségek, valamint a mesterképzések és mesterképzésben, osztatlan képzésben szerezhető szakképzettségek MKKR szintjét, továbbá rögzíti az újonnan létrejövő szakképzettségek MKKR-be történő besorolásának eljárását, módszertanát és felelőseit.

A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet (a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról) írja le a tudás, a képesség, az attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzőit az MKKR szintleírásával összevethetően.

A felsőoktatási képesítések minőségfejlesztésével kapcsolatban bővebb információ érhető el a TÁMOP 4.1.3 (Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése) projekt keretein belül.

FELNŐTTKÉPZÉS

A felnőttképzés alapvető szabályozását a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szerint kell alkalmazni, a szabályozás jelentős átalakításon ment át 2019-ben. 2020. szeptember 1-től kiemelten fontos cél a felnőttképzésben a szakképesítésre vagy részszakmára történő felkészítés. Ha a felnőttképzési intézmény a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó részszakmára készít fel, akkor a szakképzési szabályozás is vonatkozik rá.

A képzések legnagyobb csoportját a felnőttképzők által megszervezhető szakmai képzés keretében a szakképesítések alkotják. Az államilag elismert szakképesítésre felkészítő szakmai képzések és a független vizsgaközpontokban megszerezhető szakképesítések listáját nem jogszabályban adják ki, hanem a szakmai képzések programkövetelményeit az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján teszik közzé.

A 12/2020.(II.7.) Kormányrendelet 16.§. a) kimondja, hogy a programkövetelmény tartalmazza a szakmai képzés megnevezését és a képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti olyan kódját, amelybe a szakmai képzés besorolható, valamint a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítésnek az Európai Képesítési Keretrendszer, a Magyar Képesítési Keretrendszer és a Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését, míg a 34. §. (2) alapján a szakmai bizonyítvány tartalmazza az EKKR és MKKR szintet, valamint a Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szint jelölését.