Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)

Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) egy olyan referenciakeret, amelynek segítségével könnyebbé válik az Európában megszerezhető bizonyítványok és oklevelek összehasonlítása. Az EKKR nyolc szintből áll, és a tudás, a képesség, az autonómia és felelősségvállalás szempontjából határozza meg a tanulási eredményeket.

Az egyes országok képesítési rendszerei eltérően épülhetnek fel, például eltérő számú szintet határozhatnak meg, vagy a tanulási eredményeket eltérő szempontok szerint fogalmazhatják meg.

A nemzeti képesítési keretrendszerek egyes szintjeit közös kritériumrendszer alapján megfeleltetik az EKKR-szinteknek, így válnak a különböző országokban megszerezhető képesítések szintjei összevethetővé az EKKR-en mint viszonyítási rendszeren keresztül.

Az Európai Képesítési Keretrendszer nyolc szintjét és azok leírását az Európai Unió Tanácsa 2017. május 22-i ajánlásának melléklete rögzíti.

• Fordítóeszközként működik a különböző országok képesítési keretrendszerei között.
• Átláthatóbbá és egyértelműbbé teszi a képesítések tartalmát a munkaadók, a pedagógusok, a munkavállalók és az intézmények számára.
• Támogatja a földrajzi mobilitást és az egész életen át tartó tanulást.
• Az átláthatóság erősíti a bizalmat, ezáltal a képesítési keretrendszerek használata hozzá tud járulni a képesítések kölcsönös elismerésére irányuló meglévő eljárások támogatásához.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008-ban fogadta el ajánlását az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról. Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) közös európai referenciakeretként köti össze a nemzeti képesítési rendszereket, és megkönnyíti a különböző nemzeti képesítések és képesítési rendszerek megértését, összevetését és elismerését. Célja, hogy támogassa az életen át tartó tanulást és a munkavállalási és tanulási célú mobilitást Európában.

Az EKKR nyolc szintből áll és a tanulási eredményeket a tudás, a képesség és az autonómia és felelősségvállalás szempontjából határozza meg. A 2008. évi ajánlás megfogalmazta a tagállamok részére, hogy kapcsolják össze nemzeti képesítési rendszereiket az Európai Képesítési Keretrendszerrel átlátható módon viszonyítva képesítési szintjeiket az EKKR szintjeihez, és a nemzeti gyakorlathoz illeszkedően fejlesszenek ki nemzeti képesítési keretrendszereket.

2008 óta a legtöbb európai tagállam és más ország is létrehozta saját nemzeti képesítési keretrendszerét, és megtörtént a nemzeti képesítési keretrendszerek közösen elfogadott kritériumokon keresztüli EKKR-hez viszonyítása is. Magyarország viszonyítási jelentését 2015-ben fogadta el az EKKR tanácsadó csoportja.

2017-ben a Tanács új EKKR ajánlást fogadott el. A dokumentum tartalmazza a közös minőségbiztosítási elveket, a viszonyítás eljárás kritériumait, az EKKR kommunikációjára vonatkozó feladatokat, és a képesítésekről szolgáltatandó adatok körének meghatározását.

Egyes országokban megkezdődött a képesítések összekapcsolása az ESCO-val, az Európai Bizottság foglalkozásokat, kompetenciákat és képesítéseket összekötő osztályozási rendszerével is.