Validáció – az előzetesen megszerzett tudás elismerése

A nemzetközi színtéren megjelenő tanulmányok, nyilatkozatok segítik az egyes országokban a keretrendszerek, validációs rendszerek jobb megértését, alkalmazását, valamint az egyes országok közötti összehasonlíthatóságot. Az alábbi dokumentumok fókusza a validáció, az előzetes tudás elismertetése, amelyről többféle elméleti és gyakorlati megközelítést, a szokásosnál jóval szélesebb nemzetközi kitekintést ismerhetünk meg.

A nemzetközi színtéren megjelenő tanulmányok, nyilatkozatok segítik az egyes országokban a keretrendszerek, validációs rendszerek jobb megértését, alkalmazását, valamint az egyes országok közötti összehasonlíthatóságot. Az alábbi dokumentumok fókusza a validáció, az előzetes tudás elismertetése, amelyről többféle elméleti és gyakorlati megközelítést, a szokásosnál jóval szélesebb nemzetközi kitekintést ismerhetünk meg. Az egyes szerzők által alkalmazott terminológia eltérő, ami utal arra, hogy ezen a területen még távol állunk a széleskörű konszenzustól.

1. Berlinben kétévente rendezik meg a Validációs Fesztivált, ami a validációs szervezetek, szakemberek és az oktatási, vállalati és civil szektor szereplőinek kongresszusa. A 2019. évi fesztiválon született meg a Berlini Nyilatkozat a korábban szerzett tudás elismertetéséről című állásfoglalás. A validáció lényegét a dokumentum preambulumának első mondata határozza meg, mely szerint „a korábban megszerzett tudás elismertetése (validálása) az a folyamat, amelynek során az egyén formális oktatás és képzés keretein belül és azon kívül szerzett ismereteit azonosítják, dokumentálják, értékelik és tanúsítják”. A nyilatkozat ehhez a folyamathoz kapcsolódóan fogalmaz meg átfogó elveket a hatékony validálási rendszerek érdekében. A dokumentumban a szervezés, a finanszírozás, a kapcsolódó eljárások és eszközök, a validálást támogató struktúrák, a munkaerőpiacon követhető validálás utáni utak, a jogi  keretek megalapozását segítő elvek, megállapítások olvashatók.

ANGOL

MAGYAR

 

2. Madhu Singh tanulmányából megismerhetjük, hogy mit takar az EVA, azaz az elismerés, validálás és akkreditáció folyamata, rendszere, típusai. Az írás az EVA működtetéséhez szükséges feltételeket és alkalmazható megközelítéseket mutatja be, amely kutatómunkákon, összehasonlító elemzéseken alapul. A tanulmány jó áttekintést biztosít az EVA makro-, mezo- és mikroszinten alkalmazható struktúráihoz, rávilágít az egyes országokban fellelhető képességfejlesztési és -irányítási rendszerekre. Az elemzések alapján az elismerési eljárások és a validációs típusok kontextusba kerülnek az olvasó számára, megértve, hogy az alternatív elismerési útvonalak és a képesítéshez vezető kreditátvitel az egységes standardok alkalmazását teszi szükségessé. Az elismerés, validálás és akkreditáció (EVA) megszervezése országos, regionális és helyi szinten című tanulmány rámutat arra is, hogy az EVA-nak valós előnyöket kell kínálnia a képzési szektor szereplőin túl a munkavállalók és munkaadók számára is, így a bemutatott példákon keresztül láthatók a validációs rendszerek kiépítésének előnyei és egyben kihívásai is.

ANGOL

MAGYAR

 

3. A korábban megszerzett tudás elismerése az egyéniesített tanulás érdekében című cikkben a szerző két elmélet (a korábban megszerzett tudás elismerése, azaz validálása, valamint az egyénre szabott tanulás folyamata) integrálására tesz kísérletet, és következtetéseket von le azzal kapcsolatban, hogyan és milyen mértékben járul hozzá a korábban szerzett tudás elismerése az egyéniesített tanuláshoz. A korábban megszerzett tudás validálása az egész életen át tartó tanulás rendezőelveként egy olyan tanulótársadalom irányába történő változást tükröz, amelyben a tanulást értékesnek tartják, ahol az embereket arra ösztönzik, hogy egész életükben folytassák a tanulást, és amelyben az egyes tanulókat nagyobb felelősség terheli személyes tanulási folyamatuk érdekében. A tanuló, a szervezet és a képzőintézmény közötti párbeszéd elengedhetetlen mind a validáláshoz, mind pedig az egyénre szabott tanuláshoz, így a tanulási háromszög szereplőinek elemzése, a két elmélet közös elemeinek összevetése és az esettanulmányok eredményei segítik megérteni a szerző által elemzett integrált modellt.

ANGOL

MAGYAR

Vissza