Validáció: így válnak láthatóvá a képességek

A validációval kapcsolatos európai szakpolitikák hazai terjesztése az Európai Képesítési Keretrendszer Nemzeti Koordinációs Pontjának (NCP) egyik feladata. Az NCP 2020-ban szakértők bevonásával feltérképezte a validáció hazai fejlesztési lehetőségeit, beavatkozási pontjait.

Mindennapjaink állandó, szinte észrevétlen tevékenysége a tanulás. Nem csak a kötelező iskolai tanórákon tanulunk, hanem a délutáni foglalkozásokon, a hétvégi és szünidei programokon, vagy épp olyan egyéni tevékenységek során, mint a tudományos-ismeretterjesztő tartalmak „fogyasztása", a külföldi utazás, a múzeumlátogatás, de online játszva és hobbinkban elmélyülve is új ismereteket szerzünk. Tanulunk alkalmi munkát és önkéntes tevékenységet végezve, vagy munkavállalóként munkahelyi belső képzéseken és továbbképzéseken.

A nemformális és informális tanulási környezetben megszerzett ismeretek, kompetenciák többnyire nem dokumentáltak, nem ismerhetők el, így a képzési kapacitások megfelelő elosztása és az egyéni tanulási idő értéke is megkérdőjeleződik. Ennek megoldására jöttek létre és terjednek a validációs eljárások, amelyek az így szerzett kompetenciákat is azonosítják, láthatóvá teszik, és elősegítik hasznosulásukat mind az egyén, mind a munkaerőpiac számára.

Egy jól működő validációs rendszernek számos haszna van:

  • a hátrányos helyzetűek, illetve a más országból érkezők számára: a formális oktatási-képzési rendszerbe be- vagy visszalépés megfelelő pontjának azonosítása;
  • a tevékeny egyének számára: a sokféle úton-módon megszerzett képességek láthatóvá tétele, tanúsítása;
  • a munkaadók számára: az igényeiknek jobban megfelelő munkavállalók megtalálása;
  • az oktatáspolitika számára: a képzési rendszerek rugalmasságának javítása és a kapacitások jobb elosztása;
  • a szociálpolitika számára: a rászorulók képzéshez vagy munkához segítése;
  • a foglalkoztatáspolitika számára: a munkaerő gyors átcsoportosítása a jelentősebb gazdasági szerkezetváltások idején, valamint a humántőke fejlesztése.

Ezek olyan lehetőségek, amelyek megragadása Magyarországon is időszerű. A validációval kapcsolatos európai szakpolitikák hazai terjesztése az Európai Képesítési Keretrendszer Nemzeti Koordinációs Pontjának (NCP) egyik feladata. Az NCP 2020-ban szakértők bevonásával feltérképezte a validáció hazai fejlesztési lehetőségeit, beavatkozási pontjait. Az eredményeket egy záródokumentum összegezi, amely az alábbi LINK-en elérhető.

VALIDÁCIÓ MAGYARORSZÁGON 2020-BAN – EGY SZAKÉRTŐI MŰHELYSOROZAT ZÁRÓJELENTÉSE

Vissza