A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmények alkalmazásának implementációja 2015 és 2020 között

A képesítéseket kimenetük alapján rendszerbe szervező és ezzel egymáshoz való viszonyukat új nézőpontból bemutató hazai eszköz a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR), amelyben elhelyezhetők a megszerzett képesítések a közneveléstől a szakképzésen, a felnőttképzésen, a felsőoktatáson át a doktori képzésig.

Az MKKR egyes szintjeit kormányhatározat rögzítette 2012-ben, majd megkezdődött a hazai képesítések gondos vizsgálatokon alapuló besorolása a keretrendszerbe. A fejlesztési folyamat jelentős állomását jelentette, amikor 2015. február 3-án az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) Tanácsadó Testülete (EQF-AG) elfogadta az MKKR képesítésekkel feltöltött szintjeinek EKKR-szintekhez történő illesztéséről szóló jelentést (Referencing report, 2015).

Az alábbiakban olvasható helyzetfeltáró tanulmány a 2015 és 2020 közötti időszak fejlesztéseit és eredményeit mutatja be az MKKR területén. Kitér arra, hogyan hatott a bevezetés az oktatási rendszer alszektoraiban a tanulási eredmények alkalmazására és a validációra. Mivel a bevezetési folyamat jelenleg is tart és a kéziratot 2020-ban lezártuk, így az olvasónak figyelemmel kell lennie az azóta is megjelenő jogszabályi változásokra.

A tanulmányt készítő szakértők (Derényi András, Dr. Farkas Éva, Ütőné dr. Visi Judit) a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés és a köznevelés területén több éve foglalkoznak a tanulási eredmények alkalmazásának előmozdításával, illetve az MKKR fejlesztésével. A kiadvány az Európai Bizottság támogatásával, a EUROPEAN QUALIFICATIONS FRAMEWORK NATIONAL COORDINATION POINT 2018-2020; VS/2018/0269 projekt keretében, az EKKR – Nemzeti Koordinációs Pont (EQF–NCP) szervezésében készült el.

Helyzetfeltáró tanulmány (Progress Report) a 2015. évi Referencing Report bevezetéséről 2015–2020