Nemzetközi tapasztalatcsere az Európai Képesítési Keretrendszerről

Az EKKR fordítóeszközként működik a különböző országok képesítési keretrendszerei között, amelyek – így a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) is ­– a sikeres pályaválasztást, az egész életen át tartó tanulást és a hatékonyabb munkaerő-toborzást segítik. Az MKKR hosszú távú célja, hogy minden hazai képesítést – a közneveléstől a szakképzésen és a felnőttképzésen át a felsőoktatásig – egy nyolcszintű rendszerbe soroljon. Az egyes szinteket leíró jellemzők, a végzettség megnevezésével együtt, megmutatják, mit tudnak, illetve mit képesek elvégezni az adott szintű bizonyítvány, oklevél vagy tanúsítvány birtokosai.

A szakmai találkozó résztvevőit dr. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára, dr. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke és Koen Nomden, az Európai Bizottság Foglalkoztatás- és Szociálisügyi, Képzési, Oktatási és Ifjúságügyi Albizottságának munkacsoportvezetője köszöntötte. Első előadóként Kerekes Gábor, az OH szakmai vezetője a Magyar Képesítési Nyilvántartást és nyilvános elektronikus felületét mutatta be. Majd dr. Vanó Renáta felsőoktatási elnökhelyettes (OH) a Felsőoktatási Információs Rendszert, Urbán Ferenc Ábel főosztályvezető (OH) pedig a Köznevelési Információs Rendszer és a Magyar Képesítési Nyilvántartás kapcsolódási pontjait elemezte.

A hazai prezentációkat követően európai távlatban is tárgyalták a témát: Jens Bjornavold, az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) képviselője a nemzeti képesítési adatbázisok állapotáról, majd az egyes képesítések tanulási eredményekben történő leírásának alkalmazási lehetőségeiről számolt be. Ezután a nemzeti adatbázisok és a megfelelő európai uniós portálok összekapcsolásáról az Európai Bizottság részéről Nuria Moyes; az Europassra, valamint az uniós országok képesítéseit bemutató PLOTEUS portálra vonatkozó tervekről Dennis van Gessel, az Európai Bizottság szakértője tartott előadást. Délután Skócia és Lengyelország, illetve Szlovénia és Németország képesítési keretrendszereit, valamint célkitűzéseit ismertették. Majd a konferencia résztvevői  kiscsoportokban osztották meg egymással tapasztalataikat és javaslataikat a tanulási eredmények szerepéről, valamint a képesítési adatbázisok jelentőségéről. -

A tapasztalatcsere második napja a csoportmunkák legfontosabb következtetéseinek plenáris megosztásával kezdődött. Majd Ausztria, Észtország és Lettország képesítési rendszereinek bemutatását követően a résztvevők a képesítések európai szintű átláthatóságáról és összehasonlíthatóságáról osztották meg egymással tapasztalataikat. A kétnapos esemény Balogh Edit, az Európai Képesítési Keretrendszer hazai Nemzeti Koordinációs Pontjának projektvezetője, valamint Jens Bjornavold és Koen Nomden összegzésével zárult: A nemzetközi tapasztalatcsere lehetőséget teremtett arra, hogy a több mint 30 országból érkezett képviselők megosszák egymással a nemzeti képesítési adatbázisok kapcsán kialakított jó gyakorlataikat, továbbá közösen áttekintsék a sokszínű és változatos európai adatbázisokat, és képet alkossanak állapotukról. A jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz a tanulási eredmény alapú szemléletre épülő képesítési és oktatási rendszereknek, és a képesítésekről szóló széleskörű és naprakész információk megosztásának, amihez a kétnapos rendezvény eredményei is hozzájárulnak.